Angol tudósok olyan szuperszámítógépet építettek, amely egyetlen egyszerű kérdésre keresi a választ: hogyan jött létre az Univerzum.
A gép kétmillió dollárba került és jelenleg Európa egyik legmodernebb masinája. Az északkelet-angliai Durham egyetem munkatársai szerint a Cosmology Machine névre keresztelt komputeren játszva elférne a British Library teljes anyaga és még így is maradna rajta hely. Patricia Hewitt kereskedelmi és ipari miniszter a tegnapi nap folyamán mutatta be a számítógépet.
Mintegy ötmilliárd év múlva a Nap hatalmas vörös óriássá duzzadva felperzseli a hozzá közel eső bolygókat, köztük a Földet is. Mi a megoldás?
„Úgy gondoltuk, ha módosíthatnánk a bolygónk pályáját, időt nyerhetnénk” – mondta Don Korycansky a Santa Cruz California egyetem kutatója.
A csillagászok megfigyelései alapján bebizonyosodhat, hogy a naptól legtávolabb eső jeges bolygó valójában nem más, mint egy hatalmas jégdarab.
A naprendszerünk szélén húzódó, úgynevezett Kuiper-övben számos jeges objektum található, ám azok méretre sokkal kisebbek. A tudósok 2000 novemberében felfedeztek egy nagyobb darabot, amelyet Varunának neveztek el. Az új „jövevény” átmérőjét 900 kilométerre becsülték, ezzel valószínűleg a legnagyobb a világűr ezen szektorában a Plútót és Káron nevű holdját leszámítva.
Alfred Hitchcock hű maradt önmagához, hírnevéhez. Könyve olvasása némiképp hasonló suspense-t, feszültséget vált ki az olvasóból, mint akármelyik filmje megnézése. Az írásokat, beszélgetéseket tartalmazó kötet anyagát rendkívüli alapossággal felkutató, összeállító Sidney Gottlieb bogarat tesz a fülünkbe: bevezetőjéből ugyanis kiderül, Hitch nem egy írásának - a stílusát, ízlését, értékítéletét, rendezői világlátását pontosan ismerő - felkért újságírók, írók a szerzői, s az eredeti opuszok közül is sok alaposan átszerkesztve, átdolgozva került nyomdába. Igaz ugyan, mindkét esetben a végső szövegváltozatok csak a Mester jóváhagyásával kerülhettek kiadásra. S bár mindvégig bujkál bennünk a kisördög, hogy az írást, amit éppen olvasunk, a nagy rendező vetette-e papírra, ez nem csökkenti élvezetünket s a szellemi izgalmat.
Alessandro Baricco méltán az egyik legnépszerűbb olasz szerző, Eco után a második legismertebb és legkedveltebb hazájában és hazáján kívül. Első regénye, a magyarul még nem olvasható Castelli di rabbia (Harag várai) a Médicis-díjat nyerte el Franciaországban és a Campiello-díjat Itáliában. Tengeróceán című könyve Viareggio-díjjal jutalmazta a szerzőt. Eddigi legnagyobb sikerét, a Selyem című kisregényt, mely hazájában egy csapásra bestsellerré vált, huszonhét nyelvre fordították le.